2012. február 4., szombat

Inci, Finci és a kis Picúrka


"Inci, Finci és a kis Picúrka
Elindultak hosszú útra.
Kristályfolyamon hajóztak,
Míg tengerre futottak.
 
"Hová mentek? Mit csináltok?"
Szólt a kövér Hold reájuk.
"Halat fogunk, szép heringet.
Míg az ezüst tenger ringat,
Megmerítjük hálóinkat."
Szólt Inci, Finci és Picúr.
 
Inci, Finci álmatag.
Picúrka is bólogat.
Kis hajójuk égen járó,
Álmok szárnyán messze szálló.
Csukd be szemed, és halld anyád,
Mesékből szőtt halk szavát,
Éji tenger moraját,
Legendát súg, száz csodát.
 
Lásd, búcsúzik a három úr:
Inci, Finci és Picúr." 

Denis a komisz Mrs Wilson

Amikor felsírtál

Amikor felsírtál

Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisfiút kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és babája,
s érezte, élte már nem volt hiába!