2011. augusztus 18., csütörtök

Aranyhaj és a nagy gubanc

Nap mint nap ültem a sötétben
Szorongtam, féltem egyedül,
Nap mint nap akárhová néztem
Körbe vett egy űr.

Megjöttem minden olyan szép itt
Remélem utam véget ért,
Itt állok egy jelt várok
Hogy szívem célba ért.

Végre látom már a fényt
és az árnyak messze járnak
Végre látom már a fényt
Mint a tűz úgy hull körém.
Ez a perc a boldogság
Színes álomképek várnak
Minden szép minden olyan más lett
most hogy látlak én.

Nap mint nap szinte nem is éltem
féltem, mint eddig soha még
Nap mint nap tűnődtem az éjben
miért nincs ez másként.

Megjötttem kincskereső szemmel
megjöttem utam véget ért
itt volt Ő és rám várt Ő
így szívem célba ért.

Végre látom már a fényt
és az árnyak messze járnak
Végre látom már a fényt
Mint a tűz úgy hull körém
Ez a perc a boldogság
Színes álomképek várnak
Minden szép minden olyan más lett
végre látlak én.

Eljött már a fény.